Tartalomjegyzék, ha csak a lényeg érdekel
Egy, a barátnőmmel folytatott beszélgetésben bukkant fel ez a szó, hogy arrogancia és bár lehetnek rá reakcióid, lehet róla nézőpontod, nekem mégis nagyon tetszik! ☺️
Pont azért, mert aki csak a felszínt kapargatja – aki valószínűleg ezt el sem olvassa – abban annyi csapódik le, hogy arrogáns vagyok, magamat okosabbnak és fontosabbnak tartom másoknál. Esetleg pökhendi és nagyképű vagyok, ezek mind szinonimák.
Mélyen magamba nézve
Rájöttem, hogy ahogy bontakozott ki a személyiségem, ahogy feszegettem a határaimat, ez valóban hozzám tartozik, de változik az, hogy mire használom. Egyfajta egóharcra, vagy az anyatigrist csalogatják elő vele.
Tehát, ha jól belegondolok, nem is baj, ha valaki ezen a ponton megáll és a böngészési előzményeiből is kitörli a weboldalamat 😁
Arrogancia magamért
A határhúzások megtanulása – amit most nem részletezek, milyen okokból, de – nehezemre esett sokáig. Főleg ezt asszertíven kommunikálni. Nagyon megítéltem és konkrétan erőszakosnak tartottam azokat az embereket, akik ezzel éltek, mert ezt akkor én nem tudtam meglépni indulatok nélkül.
De volt az életemnek több olyan szakasza, még a kis traumáimban tapicskolva, amikor én bizony előre helyeztem magam és hozzám nem lehetett ám akárhogy kapcsolódni, mert nekem nagyon komoly elvárásaim voltak 😁 Hozzáteszem, némi alapja volt azért… viszont a viselkedésemet nem indokolta és nem szégyen egy kis önreflexió, nem érzem magam rosszul tőle. Ez az én személyemről szólt és arról, hogy valaki nem üti meg a mércét. Mindegy, hogy ez magánéleti vagy üzleti kapcsolat, sport vagy zene, ez ott volt. Aztán elmúlt, mert rengeteg értéket fedeztem fel az engem körülvevő emberekben. Közben nyilván rengeteg dolog változott bennem is… Azok az emberek oldottak ki, akik átláttak a szitán és akkor is szerettek, amikor ez nem lehetett annyira könnyű… vagy hát nem tudom 😁
Arrogancia másokért
El is értünk oda, kis történelmi áttekintéssel, amiről ez az egész szól 😎
Maradjunk a jelenben, hogy értsd, miért történik mindez és mi váltotta ki. Dacára annak, hogy pl olyan, hogy hozzám valaki mégsem érkezik meg és nem is jelzi, úgy fényévente 1x fordul elő…
Viszont az egész szolgáltatói szektorban jelen van, úgyhogy amíg ez bennem nem okoz különösebb feszkót, elejét is veszem.
Történt egy szép reggelen, hogy egy régi barátnőm rám írt, hogy nagyon szeretne jönni. A tesója is jár hozzám, nagyon szeretem őket. Épp félgőzösre terveztem a napot és a hetet, mert más kötelezettségeim is vannak. Nem tudtam adni neki időpontot, mert mire végeztünk volna, már nincs ovi és nem jön ki sehogy az időgazdálkodása. Végül másfél hét múlva sikerült olyat találni, ami mindenkinek jó.
Csinálom a kis dolgomat, várom az új vendéget, aki be van írva, nincs sehol… nem is jelzett, hogy nem jön.
Az első gondolatom az volt, hogy basszus, most mekkorát szívott vele valaki, akinek ilyen sokára találtunk helyet és mennyire övön aluli ez. Rendesen bánkódtam amiatt, hogy nem látom azt a vendégemet, akinek ki tudtam volna adni gyorsan azt a helyet, a pihenőidőm rovására is akár. Ő meg addig majd szenved…
Gondolkodtam egy kicsit, hogy ezt hogyan kerüljem el a jövőben, úgy, hogy ne kelljen teret nyitnom az online foglalási lehetőségnek, végül a díjbekérős megoldást Berni, a webesem javasolta. Nagyon tetszik amúgy, mert úgyis kell GDPR-t írnunk és előre tudok dolgozni az állapotfelmérővel, zseniális.
Jött az esti vendégem, pont olvasta a hírlevelet erről, és mondta, hogy basszus, nem igaz, hogy ezek az emberek mit képzelnek, ő mazsolázza az időpontos hírlevelet, neki is tervezést igényel egy időpont, ezek az emberek pedig veszik a bátorságot, hogy másoktól elvegyék a lehetőséget?? Igaza van!
Van nekünk egy buborékunk, amiben mi nagyon szeretünk lenni, és ebbe bizony SENKI ne tapicskoljon bele sáros lábbal!
Nagyon tanulságos volt nekem is, hogy mi volt az első reakcióm a helyzetre:
– nem az érdekelt, hogy ez most rólam szól-e vagy sérti az egómat, vagy pénzkérdés,
– hanem az, hogy ezek az emberek nincsenek tekintettel másokra, akik szerették volna ezt az időpontot (mert egy ideje nyilván mondtam, hogy az ott foglalt).
Hogy még mindig sokkal többre értékelem azokat, akik körülvesznek, mint az eszetlen toborozást.
Régóta visszajáró vendégeim vannak, szeretem őket, van egy vibe. Ráadásul nagyon sokszor ajánlásból dolgozom. Így, hogy tudom, ki jön, mert ismerem, ad egy stabilitást mentálisan is, lelkileg is, hogy kitől mire számíthatok, milyen hangulatban fog telni az a nap, és én így tudok pl. hétfőn reggel és péntek este is mosolyogva dolgozni 😁 mert élvezem azoknak az embereknek a társaságát, akik jönnek hozzám.
EGYIK SEM ÉRDEMLI MEG, hogy bárki miatt, aki nekem bosszúságot okoz, bármilyen ostor csattanjon rajta. Sem azért, mert feszült vagyok, vagy kóricálnak a gondolataim, vagy a legrosszabb, hogy késztetést érzek arra, hogy ventiláljak. Na ez a lehető legrosszabb, amikor elmész egy helyre kikapcsolódni és tolják rád a szutykot, ami nem rád tartozik, csak te vagy ott éppen! Jézusom! Aztán a szerencsétlenek mennek haza mindenféle gondolattal meg érzéssel, ahelyett, hogy relaxált állapotban gyürkőznének neki a feladataiknak, mert mégis csak erőt meríteni jöttek ide, csak épp nem jött össze 🤣
SZÓVAL NEM! Én ennél sokkal fontosabbnak és értékesebbnek tartom azokat a vendégeket, akikkel bizonyítottan kompatibilis vagyok…
SZÓVAL IGEN, az arrogancia olyan szinten jelen van, hogy én a sajátjaimat értékesebbnek és fontosabbnak tartom olyanoknál, akiket még nem ismerek. Nem az a szolgáltató vagyok, aki első alkalommal nagyot virít, hogy kapjon egy 5 csillagos Google értékelést, aztán mehetsz futószalagon…
Az sem vagyok, aki a bérletesekkel szórakozik, mert „az már ki van fizetve” és majd arrébb rakom, meg lemondom, ha jön jelenidőben fizető vendég, vagy aktuálisan nem kényelmes dolgozni, úgyhogy kitalálok valamit, miért ne jöjjön a megbeszélt időpontban.
Tényleg mindenkit nagyon megértek, aki az utolsó pillanatban úgy dönt, hogy szó nélkül nem jön, ez is egy hozzáállás és ezer oka lehet. Csak az ilyen embereknek is ugyanúgy nagyon meg kell értenie, hogy ők nem fontosak, mert nekem nagyon sok, más ember van az életemben, akik elköteleződtek mellettem és folyamatos fejlődésre sarkallnak emberileg és szakmailag is, így én mellettük vagyok elkötelezett és meg fogom tenni az ehhez hasonló lépéseket 💚💛🧡 Ha a világ őrültségét nem is tudom megváltoztatni, az az én választásom, hogy kit/mit engedek be vagy nem engedek be a saját világomba.
